Ma láttam, hogy egyik faszbúk ismerősöm kiposztolta a blogját. Nemrég kezdte el, hasonló 0 tartalmú, mint az enyém. Néha én is gondolkozom, hogy jó lenne a nyilvánosság. De annyira elveszíteni a célját. Nem szeretnék azon gondolkozni, hogy kit bántok meg vele, nem írhatok  helyzetekről anélkül, hogy befolyásolódva lennék. És persze nem szeretném, hogy az emberek azt gondolják hisztis picsa vagyok. De legjobban ez az egész, ilyen nevet adjunk én blog témában az zavar, hogy amikor írtam az erasmus-os blogomat, csomóan csak annyit írtak, tudom-láttam olvastam, mi van veled. Mert akit érdekel, hogy mi van az kérdezze meg és nem szeretem, ha engem a szösől média aktivitásom alapján ítélnének meg. Mindegy, egyszer kitalálok valami rendes témát, amihez a nevemet is merem adni, akkor lehet. Addig is persze, olvasom a srác blogját, mert van időm ilyenekre munkahelyen és ráadásul szekszi is :D 

Sono tranqillo perché la vita é bella. Az első mondatom, amit önállóan összeraktam Nektek. Azaz, nyugodt vagyok, mert az élet szép. 4 napja már rendbe tartom a szobámat, egészségesen táplálkozom. Az olaszházikat becsületesen megírom, rendesen írom, hogy mikor mit ettem ( bár nem tudom, mi értelme van. ) Van A) és B) konkrét terveim az életemre vonatkozóan két évre előre. Tudjátok, hogy nekem ez kell:) A náthát is elnyomtam. Nem fog ki rajtam! És megtudtam, hogy én mindig shiningololk! Szóval, tartom magam belülről is ehhez, nem csak kivülről!
És majd, ha a velvet újságírója leszek, mégjobb lesz:) Ja, és két hét múlva jön a német barátnőm! Bár nem tudom, hogy hogy lesz rá időm! De megoldom! Ennyi:)

Szóval, nem zuhanok össze. És most kiszótárazom az olasz szavaimat. Amúgy imádom az olyan szavakat, amik tele vannak ce, ci-vel. Cece(csecse) minden. Azaz borsó!

He, megint reggel. Megint. Hm, ki ez a szőrős egyed az ágyamba?  Döme! Te megint nálam kurvultál? Kell egy plüssmaci nekem is. Tükör. Jézus? Ez én vagyok? Le kellet volna mossam a sminket. Vajon ez a joghurt ilyen szar vagy romlott? Egy kiskanál lekvár nem árthat. Na mindjárt jobb. Na még egy abonett. Hol-hol egy toll. Igen, füzetbe felírva. Sminkelmosó. Hol van?! Nem, ez nem használ.Karikák. Sötétek. Korrektor, alapozó és pirosító. Nem megy. Megbaszhatja az összes női magazin bullshit. Mit húzzak fel? Nincs semmim sem! Francba, hogy a sok ruha közül nem találom, ami kell. Hogy nézek ki már megint? Hajat kellet volna mosni. Hol-hol a sampon? Venni kell azt is. Hol egy csatt? Csak a frufrut, más vizes ne legyen. Persze, hogy a fele vizes lett. Smink lejött. Mindegy. Szarból várat nem lehet. Hajvasaló. Göndöret. Nem hullámosat. Ez nagyon szar. Hab, lakk. Szar, szar. Mindegy, már úgyis megint egyenes. 8:05. Indulni kell. Elkések. Nem. Másik pulcsi. Nem nem jó. Eredeti terv. Pendrive. Másol, megnyit ellenőriz. Belépő? Céges telefon? Francba tegnap melyik táskám volt nálam? 8:10. 5 Perc múlva bent kell legyek.
Melyik sál? Troli. Troli, nem jön. Mindegy már. Persze, gyere nekem. Lépj rám. Nekem ma reggel mindegy. Metro, igen. Ne, ne. Ne itt nyíljon az ajtó. Ne. Ne. De. Szia. Minden ok? Jobb már az idő nem? Aha, tényleg szar, hogy kedd van. Messze van a hétvége. Aha. Ja. 8.27. sehol senki. Hú, szinte senki. Bekapcs. Bejelentkezik. Hol van az este?

Furcsa még mindig ez az egész, hogy nem tudom hova rakni, hogy tényleg engem ezért fizetnek. Volt egy elképzelésem, hogy ha diploma után elhelyezkedem, akkor olyan munkahelyem lesz, ahol tanulhatok, fejlődhetek és továbbléphetek. Ehelyett... mindegy is. Egyik fülemen be-másikon ki, amíg összegyűjtök iksz hónapot egy híres neves multinál egy hangzatos pozícióba. És munka mellet elhobbizgatok. Ma olaszon élveztem jegyzetelni, tanulni. Jó érzés könyvekkel mászkálni  a városban. Kicsit értelmét érzem végre annak, amit csinálok. Haladok az őszi terveim teljesítésével. Beiratkoztam olaszra, kevesebbet bulizom, fodrászhoz is rendszeresen járok( haha, nagyon fontos, tudom) és végre nem mínuszba zárok egy hónapot. ( bár, még nincs hóvégre...)Jövő héten, ha megjön a fizetés, jöhet végre megint a konditerem. Az angol tanár projektre is ráállok. Átrendezem a szobámat. Teljes látványterv készült rá. Kifosztom az ikeját. Oh, hát tegnap láttam ott szilikonos sütiformákat. Istenem, olyan kedvet kaptam a sütéshez megint...de tök felesleges, amíg nincs kinek...meg amúgy két napja már sikerül egészségesen táplálkoznom. :D És két hét múlva jön a német barátnőm. Most pedig a happolt könyvemet olvasom. 

Tökéletes hétvége. Végre. Tegnap gyermeki kreatív énem feltört lelkem sötét bugyraiból. Csináltam párnahuzatból és egy vödörből tartót a hajszárítómnak és hajvasalómnak. Festettem képkeretet, Ragasztottam-díszítettem hullámcsatot. Dekoráltam fűszertartó dobozt. Sütöttem zöldséges rúdbafasírtot. Megnéztük a Magic Mike.ot. Jóég! A sztori 0....de a pasik...jézus...Mondjuk, más kérdés, hogy nem tudnék mit kezdeni egy ilyen pasival...Adrinak kötelező film :D Aztán most tv-ztünk, körmöt festettem. Megyünk ikeába, dobozt dekorálok, olasz házit írok. Most ennél többet nem kívánok.

Csak, nehogy azt higgyétek eret készülök vágni. Tegnap a pontjainkról beszélgettünk. Németországba olyat játszottak a fiúk, hogy szex 10 pont, csók 1 pont. Természetesen a lányok csak maguk között osztottak meg a pontokat. Nehogy a fiúk rosszul érezzék magukat:D Szóval, Marion kérdezte, hogy oké, akkor erasmuson voltam...na de most mi a mentségem?! Mentségem, csak az, hogy legyen mit nektek írni ( am.szóljatok, ha untok már...ja, akkor nem kell olvasni ) Szóval, akkor folytatnám a listámat...Bár, ez kevésbé izgalmas és rövidebb, mivel próbálok jó útra térni!

Remélem senkit, nem hagyok ki...Igaz, valahogy a nyár gyenguszabbra sikerült,mint a tavasz..Lássuk: 

Pasi 11: A spanyol el el torro. Egyértelműen a nyár fénypontja. Sajnos, csak nyaralni tért kis országunkba. De megdolgoztunk rendesen egymás országának az imázsépítésért. Zabálnivaló fiú és otthonról még írt is nekem, hogy milyen jó lány vagyok:P Hm, lehet őt is meg kéne látogatni majd jövő nyáron. Elég átlag feletti..minden téren. 

Pasi 12: A kutyás pasi. Rettentő jól csókol, olyan bugyiteldobósan. De rosszkor, rossz időben. A kutyája amúgy is egy arrogáns, elkényeztetett rúgnivaló dög volt. 

Pasi 13: = Pasi 3. Még mindig az anyjával lakik. De állítása szerint tervezi, hogy elköltözik. És legutóbbi találkozás óta már a barátnőjével is szakított(  wtf?)Meg, megtudtam, hogy a farkát is rám kellet verje hetekig...mert a telefonszámomat nem adtam meg. Hát, most sem kapta meg. Főleg, hogy nem szeretnék több fehérneműt elhagyni.

Pasi 14: Miután végignyalta a nyakamat a buliban, inkább gyorsan elszaladtunk egy sörért még. 

Pasi 15: A manchester-i szépfiú. Úristen. Úristen. Mr. Whatafak .Miért külföldi az összes jó pasi? Sajnos hamar ki kellet raknom.Mivel hivatalos voltam egy más fájta imázsépítő körútra az alföldre ő pedig amúgy is hazautazott. De lesz miért emlékeznie rám :)

Pasi 16: Az olasz kanom. Teljesen az a rosszfiú. Tetkóval, rohadt jó tánctudással és tökéletes csókolózási technikával. De történetünk hamar véget is ért. Bár nagyon jól elélvezkedtünk azon, hogy én számára milyen gyönyörűen mondom ki, hogy Roberto ő pedig, hogy Barbara. És innen is szeretnék sok boldogságot kívánni születendő gyermekének. Hála 21 század, hála facebook. 

Pasi 17= Pasi 1 Doktorúram úgy tűnik megmaradt. De én csak a plátói múzsája lehetek. 

Pasi 18: = Pasi Nr 6. Csak úgy alakult, hogy mégis találkoztunk. Mindenesetre túl vicces is lenne, ha találok egy fiút aki tetszik és nem vagyok vele tajparaszt, akkor én neki nem.  

Írhatnék sokféléről. Elkezdhetnék írni a 21. századi szingli szociálpszichóligai megfigyeléseimet és hogy hogyan élem meg azokat. Kit érdekel? Senkit. Tudjátok, hogy mi van velem. Most azt hiszem, megint csak az írás kell...csak úgy idehányni a szavakat, betűket, telíteni a sorokat, abban a hitben lenni, hogy sokkal könnyebb lesz. Kisebb a teher amit az ember a vállán cipel. Teher? Milyen teher? Nincs is..csak kitalál az ember minden mondvacsinált dolgot. Mert nem hiszem, hogy dédanyám a kendúramtól kapott két pofon után siránkozott azon, hogy mókuskerék az élete és nem találja önmagát. Nem találom önmagam és idegesít ez az egész. Hogy dolgoktól, személyektől függenék. Pedig tudom, hogy az is milyen rossz volt. Meg kéne találni a középutat. De miért nem megy az ilyen könnyen? Egyszerűen tényleg jobb a hülyéknek. És csak írni, írni. Milyen érdekes...Azt mondja néhány barátom, hogy nem vagyok kitartó...Mert csak fellelkesedem dolgokért aztán lezuhanok a Taigetosz mélyébe. De az e fajta önterápiám az írás legalább megvan legalább 10 éves korom óta. És most is csak nem gondolkodni írni inkább. Csak idelökni a karaktereket és jobb lesz sokkal. Érzem? Érzem? Nem, de kit érdekel... Csak attól félek,hogy megint kezdek belezuhanni a tavaszi állapotomba és nem akarom. Vagy csak ez egy kicsit rosszabb...Vagy jobb mert már nem kelek-fekszek a német alfahímem gondolatával és azon agyalva, hogy kiugrott-e már az ablakon és, hogy miért nem tudtam elmondani azt amit embernek még nem tettem. 

És azt hiszi az ember, hogy akkor tanul a hibákból. Máskor másként csinálja... És akkor pedig szembesül, hogy ha másként csinálja sem lesz jobb. Jobb, de most mitől rossz? Nem értem, mi a bajom. 

tudjátok, hogy mi a bajom? hogy miért sírtam el magam instant közepén? hogy egyszerűen elegem van, hogy az elmúlt egy évben én csak búcsút mondok. búcsút, olyan embereknek, akikeket többé nem látok.. és búcsút     egy olyan személynek, akiknek nem mondhattam, soha búcsút.....hiányzik...sose fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor álltam  és keservesen szorítottam az esernyőmet. senki nem volt...és én nem bírom már tényleg, ezt az örökre eltünök már az életedből... és elegem van....nem bírok erről beszélni, csak itt....és elég, hogy búcsúzkodom...de nem is akarok többet,csak, hogy valaki átöleljen és hozzám ne szóljon én pedig elengedjem és kiadhassam,....

és ps:és elég, hogy BP ilyen kicsi.... jobb lett volna a buli, ha azt nem hallom...nééééééééézd bariii, ott a János akivel kavartál a házibulidba....jéééééé végül is jobb,hogy nem láttam, biztos dobott volna még az állapotomon.

Miéééééért viselek rosszabbul egy kis náthát, mint egy pasi? ehhhhhhhhhhhh és ma inni kell.....olyan szomorú az élet! de ludmilla csak jó lesz:) És ma 6 órát töltöttem azzal a munkaidőben, hogy megtervezzem a szobámat. Nagyon szép lesz..Már várom az októberi fizetésemet x) és már férfimunkaerő is jelentkezett a segíteni, szigorúan süteményért:D 

Hát, hogy milyen édes barátaim vannak! Bár tudom, hogy van az üzenetbe hátsószándék, mert urasága jó nőkkel akar bulizni és én neki mindig szállítottam valami harapnivalót. De azért jól esett ez a reggeli üzenet:

,, Szia. Biztos barátod van már, hogy úgy elhanyagolsz. Amúgy ma gondoltam rád, amikor főztem, hogy milyen jó, hogy megmutattad az alapdolgokat akkor, amiből aztán tudtam fejlődni:) Anyám helyett is anyám voltál:D Egyébként a M. féle buli mikor lesz? :) Puszcsi :)"

Na, na, na, na lehet hétvégén meg is csinálom a paradicsomos-cukkinis fasírtot.

Levegőt! Hogy József Attilára reflektáljak. A héten kicsit sikerült szétszedni magam...hol a vége jóég?

Hétfőn:  olasz = freddo, freddo. Aztán becsesztünk, mert a 150 forintos nagyfröccs mellé nyertünk egy üveg málnás fütyülöst. Természetesen megittuk, nem tudom milyen aprobóból. Lehet attól féltünk, hogy megromlik szobahőmérsékleten? Lényegetelen már, csak az volt rossz ötlet, hogy a melegbe kevesebb mint egy óra alatt pusziltuk be. Eredmény? Petőfi hídon feleszmélek egy gyros-sal, hogy kurvára rossz helyen vagyok. Otthon felavattam a wc-t. ( hánytam én már otthon?) Másnap tökéletes halál.
Kedd: Este teázás a Jelenbe Krisztikém szülinapja alkalmából. Isten éltessen utólag öreglány! hú, a rizsszemes zöldteát ajánlom mindnekinek.
Szerda: Goldenblog átadó az a38-on.
Csütörtök: Madách Színház: Mary Poppins premier, vagy premier előtti bemutató. Csodálatos volt. Tessék megnézni, ha tehetitek!
Ma péntek: Marion bucsúbulija...Ebből sose szokott nagyon józan dolog kerekedni.

És nagyon jó...érzem, hogy beteg leszek...a héten kurvára alig ettem zöldséget-gyümölcsöt...Szóval, jogos a levegőért kiálltásom. És tudjátok, hogy ha beteg vagyok, hisztisebb vagyok, mint egy pasi..Tehát, a hétvégén, telefon kikapcs, hódító szerkó fel..és aki látni akar szombat reggeltől, az tudja, hogy hol lakom... Természetesen, ha egy 190 centi körülu, 25-28 év közötti helyes, vicces, értelmes pasi szeretne teát főzni nekem ( most jelzem, sok citrommal és mégtöbb mézzel szeretem ilyenkor és nagy mennyiségben kívánom a rostos 100%-os narancslevet) nyugodtan hozhat...

PS: És mivel, elég nagy volt a hajtás a héten, diy lakberendező blogokat fogok nézni. A következő havi projekt a szobám csinosítása, mert jön a hideg tél, legyen egy csinos vackom! Ámen!

Írtam egy bejegyzést, amit teljesen áthatott az élet spleen-je és a byron-i világfájdalom. De aztán rákattintottam Adri blogjára és töröltem is. Mert igaza van a drága barátosnémnak, hogy az élet szép. Jó, jelenleg nem találom a szépséget, de csak lesz valami. Lehet elmegyek köcsögkészítő tanfolyamra...Hupp...azt mégsem.  Végülis, tegnap voltam a Goldbenblog átadón a médiavilág két hatalamas szaktekintélyével. Mondjuk, azon nem teszem túl magam, hogy az a38-on ennyi pénzért vesztegetnek ilyen szar borokat. Még jó, hogy ingyen volt. :D   És milyen jó, mert ma sehova nem megyek, hanem otthon két liter forró teával, a lengéscsillapítós szőrős zokninban és húsz takaró alatt olvasok!

Biztos velem van a baj, hogy kurvára soha sem jó nekem. Hogy a metron csodálatos német mézeskalácsházikókkal tarkított sétálóutcákat, hogy német szót képzelek hallani. Hogy a faszom tele van mindennel. Kibaszott fáradt vagyok. Lehet, hogy nem kellet volna 3 nap alatt 2x is gallyra vágni magamat. Szóval, gondolkozom erősen, hogy októbertől születésnapomig alkoholstoppot tartok. Nem jó, hogy az élményszerzés az alkoholhoz kötődik. Nem jó...
Másrészt valamit ki kell találnom, tudom Ádám mekkorát röhögött azon, hogy önmegvalósítok. De az a helyzet, hogy nem találom mi tenne boldoggá. A munkám nem..itt csak az időmet töltöm cuki emberekkel, korrekt fizetéssért és úgy néz ki sérvért. Most elkezdtem az olaszt, reméljük tetszeni fog. Ezen felül, meg kibaszott fáradt vagyok újabban...de nem tudom mit kéne... Nagyon szeretném, ha valami olyan dolgot találnék, ami boldoggá tesz és tényleg önmagamat adhatom...Ugye értiktek?

Este pedig megyünk a Goldenblogra, ez valamelyest jobbkedvre derít...

Úgy látszik öreg vagyok a bulihoz. Ma megkaptam, hogy hiába sminkeltem, látszik, hogy csúnya volt a hétvégém:) Tegnap képtelen voltam megszervezni a heti programjaimat, így a reggelem azzal telt, hogy 2-3 embernek irogattam, hogy bocs nem jó. Mert sikerült mindenkit egyidőre beosztanom. Ma vettem észre, hogy a buliba nem volt billentyűzár a telefonomon és vmiért az összes viber partneremnek valami faszság küldödött:D Még szerencse, hogy nincsen sok. Holnapi fotózásra elfeljtettem a ruhámat kimosni és este 10 körülre érek haza.
Ma, azt sem tudom, hogy hol áll a fejem! Meg sem állok, és most inkább ezt írom, addig is lelki erőt gyűjtve, hogy hogyan tovább mai nap/hét.

Szeddmárössezmagadtelány!

Ma megnéztem a Nem kellesz eléggé hálívúdi remekalkotást megint. Kicsit más volt most, mert amikor néztem "boldog" párkapcsolatban életben és eszembe sem jutott a keres nemkeres és egyéb szituációk. Ehhez kapcsolódóan eszembe jutott a szüleim megismerkedésének története, amit anyukám tegnap mesélt el. Nem is képzelhettem volna el máshogyan. Anyám elment a nagymelegbe berúgni a barátnőjével. Majd hazaértek és apukám átment hozzájuk egy haverjával. Míg haver és a barátnő elvonultak baszélgetni anyukám pár szó után közölte, hogy hánynia kell. Mire édesapa a markát odatartotta, hogy hányjon bele és anyám belehányt. Anyukám úgy konstatálta az esetet, hogy többet úgysem keresi az a fiú. Hát nesze mi lett belőle?!

És úgy tűnik, ha jókedvem van semmi értelmesebb nem jön ki belőlem.... 

Nagyon jó hétvégém volt és mondhatjuk rendben is vagyok. Az már biztos, hogy nekem van a legjobb anyukám. Jól megmosta a lelkem agyam és helyretett a tanácsaival és a sok ruhával. És megkaptam a diplomámat. Jó érzés, én büszke vagyok magamra! És az ajándékok is nagyon ötletesek voltak:)

A tegnapi buli meg nagyon jóra sikeredett. Bár hajnalba, amikor az ágyamon toltam a rántott karfiolt még istenesen be voltam cseszerintve. Az este másik fénypontja, hogy Katával összeismerkedtünk egy bácsival, aki adott a kolbászából.  A többiek kiakadtak, hogy mi csak úgy idegen bácsi kolbászát elfogadjuk nagyon jó volt. Ilyen jó csípős házikolbászt rég ettem! Mondta, hogy a helyi éjjelnappaliban vette. prájszlessz :D 

Ma pedig az egyetlen hasznos dolog amit tettem, hogy elmentem a kálvintéri copyguruba az olasz könyvemet kinyomtatni, mert holnap végre elkezdődik. :)

Jajjjj de komoly vagy cica! Köszönjük, megvolt a mai bók. Változatosság kedvéért ismét egy alkesz csövestől érkezett....

Jaj Biztos Úrak, hát nem tudtam, hogy ilyen hangosak vagyunk. Szóltak volna, csendbe maradunk. Nem maradnak, tudom nem ihatnak, de van süti, rántotthús. Na, nézzék már milyen mellei vannak a lakótársamnak, ugye-ugye??
Na, hozok, egy kis süteményt, anyukám hozta vidékről. Nagyon jó! Na, na, tegezzünk egymást szerintem. Na, egyetek. Hát, igen mi is sajnáljuk, hogy szolgálatban vannak. Jaj, de kár. Na puszcsi!! máskor halkabbak leszünk!!

Igen józan voltam tegnap!!:D 

Kivételes módon eddig dolgoztam. És még fogok is, csak várni kell valakire, hogy haladjak. Addig megosztom azt veletek, hogy én igen is szeretem az őszt. Najó, esőnek nem örülünk, de kell, mert jövőre nem lesz Balaton a végén.

Tegnap valami jóleső érzés fogott el. Végre nem volt hónaaljszaga a bkv-nak. Végre nem izzadnak össze az emberek. Sokkal nyugodtabb vagyok reggelente, mert van mit felhúzni! Én szeretek beülni ilyenkor egy meleg italra. ééés nem csak a forralt borra. Esküszöm, tegnap én már magam előtt láttam a karácsonyt is! Jó, havat, szelet, minúszokat és vizet nem kérek. Csak lágy napsütést és színes leveleket? ( a galmour napokról ne is beszéljünk!)

Megoldahtó?

( persze, a buta explorer képet nem csatol...ble)

Látjátok, megjött az ősz. Ez sokakat rosszul érint és lehangol. Én azért örülők, hogy lehet mit végre felhúzni és rendesen öltözködni. Ellentétben egyik barátnőmmel, aki a következő facebook üzenettel lepett meg:

annyira szar, gondoltam maszturbálok egyet de még ahhoz sincs kedvemez már a vég :D.

Nem tudom, hogy ez megmarad-e, lesz-e fülefarka ennek a bejegyzésnek,de most írnom kell.Talán jobb lesz, mint ahogy eddig is. Ma Nóra és Ágoston is közölte, hogy miért olyan szomorúak a boci szemeim. És igen, tényleg hiába mondogatom magamnak,hogy majd önmegvalósítok, olaszt tanulok, sportolok, önmegtartóztatom és egyebek. Tudjuk, tudom jól, hogy ez megint csak arra lesz jó, hogy szétszedjem magam. Ne legyen időm gondolkodni, helyette fáradtan dőlhessek be az ágyba. Miért?! Miért kéne búval baszottnak lennem?! 22 évesen van egy állásom, ami ugyan eddig nem sok kihívást rejteget magában, de nagyon imádok ott lenni, rendesek a kollégák és a semmiért, legalábbis én nem ezt tartom munkának, hanem amit anyum csinál, három műszakban a dildókkal, 1,5x többet fizetnek. Csomó barátom van, akikre számíthatok. Egy órán belül, ha kell ugranak, vagy mindig van egy jó szavuk. Ott van a csodálatos anyukám, akivel mindent megtudok beszélni.

Erre én...Itt vagyok, nem látok semmi célt.Nem látom, hogy ez az egész hova tart. Kenjük erre a divatos-flancos kapunyitási pánik szindrómára? Egyszerűen nem tudom, merre. Ez lesz tényleg? Terpesztem napközben a seggem, majd utána meg fröcssözöm, meg ide-oda megyek. Ha tiniként elképzeltem magam, hogy hogy látom magam. Mindig ez a képvolt előttem magamról.Mindig, hogy majd lesz egy jó munkahelyem, este majd találkozok emberekkel vagy hasonló és utána hazajövök valami pöpec lakásba és egyedül vagyok. Nincs társ, aki várjon rám. És nesze, itt van. Nesze! Nem normális, hogy megerősítésre várok a környezetemből, hogy olyan férfinak a figyelmét szeretném, akit egy csöppet sem érdeklem, hogy mindenféle szexuális és lelki útmutató könyvben lelem meg vallási hitem alapjait. Jó lenne, ha lenne valami, valaki cél az életembe. Igen, egy év azt hiszem elég volt, hogy duhajkodjak és tudjam, hogy mi az ami rossz-jó volt nekem. De tudjuk, hogy nem kívánságműsör az élet ugyebár.
Szóval, marad a magam szétszedése. Remélem sikerül egy darabig. Aztán, hátha meglátom a fényt, vagy csak eltelik az az 1,5-2 év!

És, hogy most jobb lett? Költői kérdés volt...

csóközön 

Azt mondják, ha az ember többször elköveti ugyanazt a hülyeséget, akkor az már inkább nevezhető szokásnak. Nem tudom, hogyan tudnék túltenni ezen és hogyan tudnám már ennyi idősen a vesztettem érzést elfogadni. De nem megy...Jó lenne, ha a kis fejem felfogná már azt, hogy ha valami nem megy, nem jön össze, nem sikerül vagy csak elbasztam akkor nem és kész. De miért nem tudok túltenni soha azon, ha veszítek? Tudom, alapvetően nem rossz, ha az ember nyerni szeretne, de alapvetően jó lenne, ha csak halál lazán azt mondjam egyszer. Jó, hát nem jött össze, majd máskor. Lehet ki is mondom de, hogy komolyan nem tudom megvalósítani, az is biztos. Így van, fogjuk az egészet a 21. századi gondolkozzunk pozítvan bullshitre, hogy merjünk nagyot álmodni, mert mindent elérhetünk amit akarunk és ha már valami nem jön össze, verjük a seggünket a földhöz. Hirtelen ennyi, megvolt a mai önkritika ( na, legalább az egyre jobban megy!)