Nem tudom, hogy ez megmarad-e, lesz-e fülefarka ennek a bejegyzésnek,de most írnom kell.Talán jobb lesz, mint ahogy eddig is. Ma Nóra és Ágoston is közölte, hogy miért olyan szomorúak a boci szemeim. És igen, tényleg hiába mondogatom magamnak,hogy majd önmegvalósítok, olaszt tanulok, sportolok, önmegtartóztatom és egyebek. Tudjuk, tudom jól, hogy ez megint csak arra lesz jó, hogy szétszedjem magam. Ne legyen időm gondolkodni, helyette fáradtan dőlhessek be az ágyba. Miért?! Miért kéne búval baszottnak lennem?! 22 évesen van egy állásom, ami ugyan eddig nem sok kihívást rejteget magában, de nagyon imádok ott lenni, rendesek a kollégák és a semmiért, legalábbis én nem ezt tartom munkának, hanem amit anyum csinál, három műszakban a dildókkal, 1,5x többet fizetnek. Csomó barátom van, akikre számíthatok. Egy órán belül, ha kell ugranak, vagy mindig van egy jó szavuk. Ott van a csodálatos anyukám, akivel mindent megtudok beszélni.
Erre én...Itt vagyok, nem látok semmi célt.Nem látom, hogy ez az egész hova tart. Kenjük erre a divatos-flancos kapunyitási pánik szindrómára? Egyszerűen nem tudom, merre. Ez lesz tényleg? Terpesztem napközben a seggem, majd utána meg fröcssözöm, meg ide-oda megyek. Ha tiniként elképzeltem magam, hogy hogy látom magam. Mindig ez a képvolt előttem magamról.Mindig, hogy majd lesz egy jó munkahelyem, este majd találkozok emberekkel vagy hasonló és utána hazajövök valami pöpec lakásba és egyedül vagyok. Nincs társ, aki várjon rám. És nesze, itt van. Nesze! Nem normális, hogy megerősítésre várok a környezetemből, hogy olyan férfinak a figyelmét szeretném, akit egy csöppet sem érdeklem, hogy mindenféle szexuális és lelki útmutató könyvben lelem meg vallási hitem alapjait. Jó lenne, ha lenne valami, valaki cél az életembe. Igen, egy év azt hiszem elég volt, hogy duhajkodjak és tudjam, hogy mi az ami rossz-jó volt nekem. De tudjuk, hogy nem kívánságműsör az élet ugyebár.
Szóval, marad a magam szétszedése. Remélem sikerül egy darabig. Aztán, hátha meglátom a fényt, vagy csak eltelik az az 1,5-2 év!
És, hogy most jobb lett? Költői kérdés volt...
csóközön
