Gyerekként annyi minden akartam lenni. Kezdjük mire emlékszem...A királynőt elég hamar elvetettem, realista gyerek voltam már akkor. Tudtam, hogy a gyereket nem a gólya, hanem apa-anya egymáson csókolózása hozza. Szóval érthető, hogy nekem már akkor reális énképem alakult ki. Kezdjük...Villanyszerelő. Mivel a távkapcsoló és a karácsonyfa izzók egyenkénti kicserélése hihetetlen örömöt okozott. Szobafestő. Egyszerű, apu is az volt meg mindig elképzeltem, hogy nekem Hupikék törpikésre lesz kifestve a szobám. Mondanom sem kell, ez valahogy nem valósult meg. Aztán jött az esküvői ruhatervező. Rengeteget szöszöltem, rajzolgattam esküvői ruhákat. Sajnos az iparművészetire az A/4-es papírosra vetett rajzaim nem elegendőek. És se Playmate nem vagyok, se celebférjem nincsen ez a tervem is ugrott. Aztán jött az idegenvezető. Titkon mindig van egy ilyen vágyom, törit imádom, idegen nyelven és minden nyelven beszélni imádok. Csak egész nap az égbe tartani azt az esernyőt?! Na jó,a probléma inkább a szakma kihalásos rotációja miatt áll fent. Next top is the Régészet. Ugyan már, ki ne gondolt volna arra, hogy szekszi Tia Carrera-ként ( nem fogok utánanézni annak, hogy írja), túrom a földet és világmegváltó római emléket találok Pannónia provincia Limes menti részén. Persze, még néha inkább arra is jobban érzem az igényt, hogy 40 fokban a poros autópálya nyomvonalon sepregesem a port. Újságíró. hm, ez kitartott egy darabig, még ha elkapott az ihlet, meg is jelent egy két firkantásom a Dunántúli Naplóban. De titkon, nem titkon A VELVET SZERKESZTŐJE AKAROK LENNI. és ha egyszer jól lesz kereső optimalizálva ez az oldal, kidobja majd a velvet szerkesztőinek is, ha saját pocizójukat guglizzák be. Ugorjunk egy évet. 17 évesen jogász, szociológus szak is megmozgatta a fantáziámat. Hivatkoznék bejegyzésem elejére, hogy kisgyerekként is realista voltam. Tehát előbbi szakma lustaságom utóbbi pénzszeretetem miatt kivitelezhetetlen. Így maradt a kereskedelem és marketing. Közgazdász leszek, élvezem kimodani, annak ellenére, hogy ezer éve egy hvg-re időm nem volt és a pénzügy tantárgyat efelejtettem, a makro-mikrot pedig utáltam. De kell, az imidsz, szépen felépített termék lettem én is. De hamar rájöttem, kreatív nem lesszek, piackutató SEM, account-os sem.... Persze,mindenki tudja, hogy mi való nekem, persze, hogy az event marketing. Mert én a szervezkedésre születtem.
És hogy ez az egész mire volt jó?! Csak reprezentálni szerettem volna, hogy hogyan jutottam el, ( persze, tudjuk, tudjátok mellette még miket nem és miket de dolgoztam ) hogy egy szállodánál legyek értékesítési gyakornok és végezzek egy olyan munkát amihez nagyfokú precizitás, türelem kell, de semmiféle diploma...sőt megkérdőjelezem, hogy érettségi kéne e hozzá. That's all, ezügyben 10 hét múlva jelentkezem még.
Karrierem rögves útja
Jelenetek az életemből
- Most meg mi a bajod? - Ha nem lennék 2 napja kapcsolatban veled kavarnék.
- Elkérhetem a számod? - Persze, de előtte mond meg, hogy Budapest melyik részén vagyunk és engedj ki a lakásból. Ja, hogy anyáddal laksz...- Cipődet nem húzod fel?- Majd, most mentem...
- Bízom benne, hogy legalább olyan jól érezted magad velem, mint én veled. a találkozás után rá kellett jönnöm arra, hogy nem is álmodok, hanem tényleg valóság vagy... mikor láthatlak újra? - Soha
- Tudsz róla valamit? - Valami gyerek innen a szintről vmi olyasmit magyarázott, hogy felvágta az ereit? de ez biztos hülyeség, csak ilyen mendemonda
Okos ügyes tehetséges
Okos vagyok, okos vagyok. Menni fog! mert OKOS vagyok és kitartó! És megírom pár héten belül ezt szart! És 10 hét múlva lejár a rabszolgasorsom...És utána új élet! 5 hét és leadom a szakdogát! Sőt, annyi sem, mert megírom, megírom mihamarabb! És érzek erőt magamba! És meglesz! És utána elrepülök Weingarten-be és utána vége a szakmai gyakomnak és utána diplomás leszek és utána lesz szép és jó állásom!
Ja és az éves horoszkópom szerint ( amibe persze nem hiszünk és nem is olvassuk) áprilisba jön a nagy Ő. Szóval 13 nap és április.
És fogadalmat teszek! Nem veszek ruhát, amíg nincs kész a szakdolgozatom! Puszi!
http://www.nlcafe.hu/szexesmas/20120312/ferfihiany_eseten_mashogy_szexelunk/ Hát, akkor üzenem. Nekem férfi kilátásban sincs...Akkor, ha most jönne valaki,ezen az elven....
Szükségletek
Szóval van az a hülye szeretethiányom. Hogy arra vágyom, hogy legyen valakim, hogy felhívhassam, hogy legyen valaki akivel aludhassak,meg ilyenek. Arról ne is beszéljünk....
Szeretném, hogy ne egy olyan férfitól vágyjak erre, aki épp valószínűleg elvonókúrán van, férfi ideáljaim ellentettje és persze mást szeret, ja a két országhatárról ne is beszéljünk.
Mellette meg képes vagyok ilyenekre...Na, azt hiszem, hogy nem véletlenül érdemeltem ki azt a nevet kint, amit megkaptam... Meg másrészt meg, örülök, hogy továbblépett,próbálkozik végre más lányoknál...és tudom,h ez nem egy buta verseny, de akkor is...szíven ütött:) Ja igen, a fiúknak miért ilyen könnyű ismerkedni?!
Világmegváltó dolgokat bármennyire is szeretnék, nem tudok írni. A szakdolgozatomból megvan 18 oldal. Egyrészt szerintem tökjó, másrészt hihetetlen bugyutának érzem. A munkám rühellni való. 11 hét és itt vége, utána meglátjuk merre.Sajnos nagyon azt hallom,hogy nem két perc az álláskeresés, hanem több hónap.
Bizakodjunk. Bár nem tudom, mit akarok a jövőtől még mindig. Nagyon örülnék,ha valaki kitalálná helyettem! köszi!
Másrészt, már megint nem tudom,mit akarok karrierügyileg az életemtől! Idegesítő!
Igenis van barátság fiú és lány között. Ez az elmúlt félév bebizonyította, hogy nagyon sok ilyen van. És most annyira boldog vagyok, hogy itt voltak a fiúk :) Ez most csak egy ilyen rövid szöszmösz lett! :) Csak ennyit akartam!
NEM ADOM FEL
Megfogadtam, hogy szépen csendben nyelek és hang nélkül csinálom a munkámat, mert valahol el kell kezdeni. De, hogy 2. héten sírva jöjjek haza. Mindegy, ez a gyakornoki lét ( megint-megint) ilyen. Az aljáról kell kezdeni és nagyon remélem,hogy az elkövetkező hetekben helyt állok! Mert nagyon fontos lesz most, hogy teljesítsek.
Közben persze, ott a szakdolgozat szele. Legalább tudom,hogy milyen szakirodalmat KELLENE elolvasnom/beszereznem. És akkor itt vannak ő(k). Ő akit nem tudom miért nehéz elengednem, ha soha nem is volt semmi. Ők akikkel fél évig együtt lélegeztem és most puff nincs. Nagyon rossz, hogy semmi átmentet nem volt a két életem között. Lassan észhez térek, visszalendülök. Lesz pénzem és veszek repjegyet és szakdoga után megyek-megyek :)
Szerdán jönnek a fiúkák, ez éltet!!:) NEM ADOM FEL
Erőt kérek
Nem tudom, hogy mennyi ideig tart amíg összeszedem magam. Vagy lesz olyan?! Nagyon durva ez a dolgozó életforma. Remélem, ha tavasz lesz, nem lesz hideg és nem sötétedik kurva gyorsan, akkor több energiám lesz. Megfogadtam magamnak, hogy szépen, mosolyogva, büszkeségemet lenyelve csinálom a feladatomat. És kész, kapnom kell egy helyet valahol. Nagyon megtetszett ez az egész világ, amit a házlátogatások alkalmával láttam. Most ez motivál..
De ezt leszámítva a napjaimat a túlélésért élem, hogy teljen már el és aludhassak. Ennyi. Most tényleg, semmi örömöt nem találok magamnak. Nagyon jó lenne, ha lenne valakim, másrészt, semmire sincs energiám. Még arra sem, hogy a szakdolgozatot elkezdjem, nemhogy párkapcsolatom legyen. Párkapcsolat, mit is akarok, amikor minden reggel a bugyuta képedet nézegetem és megmosolyogtat és arra gondolok, hogy talán végre helyrejössz és betartod majd az ígéretedet és jössz nyáron. Így úgysem lehetne semmit kezdeni senkivel.
Sportolni is el kéne kezdeni már. Mert már megint bánatevésbe kezdtem.... Ez így nem jó, tudom, tudom.
Remélem egy kipihent hétvége után sikerül felülkerekednem a byronízmusomon és elkezdeni normálisan azt, amit meg kell csináljak!
Mindig, mindig megterveztem az életemet az életemet. Eddig többé kevésbé sikerült is elkérnem a kitűzött céljaimat. ( Amit nagyon-nagyon akartam). De most végre, végre találtam valamit ami tetszik. És igen, most igyekszem, hogy én legyek az a gyakornok, aki sokat dolgozik és mindenki megszeret, mert ez a hét után én tényleg hotelben akarok dolgozni.