Na megtörtént. Az első. Az első emléke tényleg mindig megmarad. És általában az első nem jó. Igen megtörtén velem is, ahogy sokan mással és másokkal is megfog. Eljegyezték az első barátnőmet. És valahogy nagyon szkeptikus vagyok ez az egész 22 évesen házasodjunk intézményben. Persze, szólhatna belőlem az irigység, hogy nekem kilátásba sincs egy jóravaló fiú, aki tisztel-szeret-megbecsül-önálló meg minden lófasz ibolyával. De komolyan?! Normális, hogy két huszas éveinek elején járó fiatal, akik egymásnak mindenben az elsők voltak, még a csókot is meg merném kockáztatni összekötik örökre az életüket? Jó, nem hiszek a holtomiglan intézményében, de ez más tészta....De mi értelme van ennek ilyen fiatalon? Egyszrűen nem hiszem el, hogy valakinek, nem fog előbb utobb más húsért pattogni a genitáliája...
Főleg a pasinak...Nesze, még az én extra szende ex-em is máshova lógatja már kolbiját. Szóval, nem hiszem el én annyira nem hiszem el, hogy ennek értelme lenne. Persze, egyrészről már felnöttnek tartom magamat, magunkat...Na jó, visszagondolva a Mozsgóra, elég gyorsan 16 éves szintre tudunk csusszani... De egy ilyen dologhoz nem vagyunk még korán?!
Na jó, kívánok nekik örök boldogságot egymással és nagy lagzit 2 év múlva, nagy házat 4 év múlva és 4 gyerek 6 év múlva úgy, ahogy ők tervezik.
Ámen
aug
24
Az első....
| Szerző:
barbin
| 3:16 pm
0
Szólj hozzá! Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://barbin.blog.hu/api/trackback/id/tr394769362
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.