Épp egyszer azt fejtegettük lakótárs 2-vel, hogy mi nem tudnánk sírni egy barátunk miatt. És most bebizonyosodott, hogy de. És tudom, hogy ha ezt olvasod a munkahelyeden bekönnyezel, mert ismerlek!:) Szóval azért jó, hogy kiderül nekem is vannak érzéseim, másrészt nagyon-nagyon szeretnék neked segíteni. De ha a seggemet a földhöz verem sem tudom, hogy hogyan. Csak azt tudom, hogy nagyon-nagyon szeretném, ha boldog lennél és nem ugranál ki a 10-ről vagy nem halnál éhen! Mert még nem volt ember aki ennyire ismerne és kitalálná a gondolataimat. Szóval,egyfajta önzőség is ez! Mondjuk ezt úgyis tudod anélkül is, hogy ide lefirkantottam, csak gondoltam azért nyoma legyen, hogy rám lehet számítani! ( na meg persze, jól kiröhögöm a buta fejedet, hogy majd a munkatársaid azt hiszik egy tv kampány book-olásán hatódtál meg!:D)
