Most így több minden is kavarog a fejembe. Történtek megint rendesen dolgok. Így hát, több bejegyzést ontok a mai napon..szerintem. Nemis tudom, hogy mivel kezdejem, mindegyik kiirandó a fejemből.
Kezdjük, nem ez kéne a legjobbna nyomasszon, de most ez van benne. Jó ideje megfogalmazódott már bennem, senkit nem fog meglepni, ha én azt fogom írni, hogy nem ebben az országban szeretném élni felnőtt éveimet. Tudom jól, hogy kint sem kolbiból van a kerítés, voltam kint. És természetesen nem mekibe akarok menni, tehát muszáj még szippnom a seggemet, hogy némi szakmai tapaszatalatot( ja, khm..) fel tudjak mutatni. Szeretnék azért erre a egészr rákészülni és itt az ideje, hogy befizessem lassan a német nyelvvizsgát. Mert sajnos az ECL egy kalap kaki, sehova nem jó és 2008-as. És az angolra is ráfeküdjek. Mert van több ötletem, hogy hogy induljak neki. Csak ez attól fog függni, hogy tavasszal édesanyám tényleg elmegy-e külföldre és nyilván azt az országot fogom én is választani. Remélem azért Németország lesz majd a szerencsés. Elég fiatak vagyok még és mivel kint ingyenes sokhelyen az oktatás, beiratkoznék még suliba. Mondjuk, ehhez feltélten szükséges, hogy anyám is kint legyen.
De bármennyire is szeretek itt lenni és a körülményekhez képest normális a fizetésem, arra pont nem elég, hogy én független, normális életet kezdjek. Mert ha megerőltetném magam, jelenleg 20-30 ezer forintot elrakhatnék és majd 30 évesen felvehetek egy lakáshitelre való összeget, amit életem végéig törlesztek? Vagy várjak egy olyan pasira aki majd eltart? Soha..Szeretek itt élni, szeretem a barátaimat, de mindig bennem lesz egy mehetnék, ha már megtudtam és tapasztaltabb, hogy máshol is lehet élni, normálisabban. Szóval fingers cross és addig is dolgozom az ügyön, hogy 1-2 év múlva ismét pakoljam azt a koffert. Gondolom, ezzel nem csak én vagyok így és, ha anyukám is elmegy tényleg SENKI nem lesz, aki itt tartson.
