Karácsony...Végül is. Szokásos. Anyám nem tud titkot tartani. Szóval ajándék terén nincs meglepetés.
Szokásos, hogy nevelőapámmal 24-én délelőtt vásárolunk ajándékokat. Természetesen ordíbálás, du schlampe megvolt a tescoban. Amin végre röhögtem. Hisz nálunk, ettől ünnep az ünnep. Ajándékokat becsomagoltam mindenkinek, magamnak is:D Fát én díszitem. Bömböl a német tv. Kinyaltam a lakást, természetesen felborítottam a felmosóvizet, rá a kábelekre, szőnyegre, karácsonyi díszekre. Fullon vagyok csokival, tortával. És csak most jön a lazac. Anyukám szerint, végre jó engem boldognak látni:D A tortám nem rossz. Bár sose kérdezte még meg senki, mi a kedvencem ( túrós - gyümölcsös) de inkább nem rontom el, nagyduzzogva eszem még egy rumos krémes szeletet:D
Na és ez a 23. Katasztrófa...Mindegy, én tudom aza fajta nő vagyok, aki minél idősebb egyre szebb lesz.
De a mai nap fénypontja akkor is a tortám volt:
Egész nap vártam,hogy csörögjön a vezetékes telefon...De nem. néma csönd. :(
Na mindegy! Zabáljátok tele magatokat!!!
